Az élet vonata....

Kaptam egy igazán szívhez szóló üzenetet amit megszeretnék osztani veletek. ::Az élet olyan, mint egy vonaton való utazás.Vannak kik hamar kiszállnak,mások is felszállnak,testvér, barát, szeretteink..........Vannak kik sok szomorúsággal találkoznak útjuk során,vannak kik készek segíteni a rászorulókon.Néhányan kiszállnak, el nem múló hiányérzetet hagynak maguk után. Mások felszállnak s alig vesszük észre őket.........Ilyen az utazás,telve kívánalmakkal,vággyal, fantáziálással, reménnyel, csalódással, és vissza fordulni nem lehet.Próbáljuk a velünk utazók jó oldalát nézni, és keressük a legjobb tulajdonságait Az utazás nagy talánya :mikor vége? Mikor szálnak le útitársaink? és mikor kell búcsúzni ki mellettünk foglal helyet. Úgy érzem vigasztalan leszek amikor örökre kiszállok............néhány barát elvesztése akik közel álltak hozzám fájdalmas a gyerekeimet egyedül hagyni nagyon szomorú lesz, de a remény bennem él, hogy valamikor a központi pályaudvarra érünk, és érzem,látni fogom őket. Olyan csomagokkal jönnek ,amik eddig nem volt nekik......... Ami boldoggá tesz, az a gondolat,hogy segítettem ezt a csomagot teljesebbé, értékesebbé tenni . Barátaim tegyünk úgy, hogy jó utunk legyen,és a végén azt mondhassuk , hogy megérte a fáradozás. Próbáljunk meg a kiszállásnál olyan üres helyet hagyni magunk után, ami szeretet, és szép emlékeket hagy hátra a tovább utazókban..